Az Oroszország-szakértő szerint Orbán Balázsnak az 1956-os forradalmat mint felelőtlenséget emlegető nyilatkozata megmutatja, hogy a kormányoldal mennyire gondolja komolyan, amikor a szabadságról és függetlenségről papol, és a szabadságharcos pózában tetszeleg.
Orbán “békemisszió”-nak titulált külpolitikai akciósorozata biztosan nem fog békét hozni – fejtette ki Rácz András, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, aki szerint a magyar kormányfőnek „se terve, se mandátuma, se hitelessége nincs, így pedig nem lehet közvetíteni”. Főleg, hogy mindenhol mást mond, már ha egyáltalán szóhoz jut.
A politikai elemző nem ért egyet Rácz Andrással, szerinte Orbán éppen most tudta elmondani az egész világnak, ami neki politikailag fontos.
Az Oroszország-szakértő a miniszterelnök kijevi és moszkvai útjait elemezte.
Az Oroszország-szakértő szerint a magyar kormány háromféleképpen tudna tenni a békéért, de jelenleg nem ennek megfelelően cselekszik.
Az Oroszország-szakértő saját Facebook oldalán reagált a kedd reggel Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételre.
Bár nem könnyű egy háborúban álló országban közvélemény-kutatást végezni, Rácz András Oroszország-szakértő szerint még a függetlennek nevezhető kutatócég is rendre azt hozza ki, hogy a társadalom többsége a háború folytatása mellett foglal állást.
A rendszer világossá tette, hogy soha nem fogják élve kiengedni, és módszeresen rontották tovább a fogva tartási körülményeit. A Kremlhez közeli források szerint tüdőembólia végzett Alekszej Navalnijjal.
Rácz szerint a márciusi elnökválasztás szerint nem is menne bele Putyin ilyen népszerűtlen lépésbe.
A szakértő szerint eddig nagyjából egy dandárt mozgattak meg pluszban az oroszok ellen az ukránok, pedig ennél sokkal több áll tartalékban az ellentámadásra.
Az Oroszország-szakértő szerint a szombati események után mindenkinek, aki a Putyinnal való kapcsolatra alapozta a politikai-üzleti stratégiáját, célszerű lenne átértékelnie azt.
A norvég tudósok által mért szeizmikus mozgásról Rácz András Oroszország-szakértő posztolt. Azt írta, mivel nincs „olyan ukrán tüzérségi rendszer, ami ilyen szeizmikus eltérést tudna kiváltani”, az oroszoknak kellett felrobbantaniuk a víztározót.
A szakértő szerint az ukrán ellentámadás küszöbén az orosz védők érdekét szolgálja inkább a robbantás, hiszen ellehetetleníti a folyón való átkelést.
Az Oroszország-szakértő azt tanácsolja, hogy a klasszikus, Orbánnak tulajdonított bonmot-hoz igazodva az ukrán elnök esetében sem azt kell nézni, amit mond, hanem azt, amit csinál.
A magyar külpolitika eredményeként évtizedekre megromolhatnak a magyar–ukrán kapcsolatok – nyilatkozta a HVG-nek Rácz András. Az egy éve tartó Ukrajna elleni orosz invázió következményeiről szólva a Német Külpolitikai Társaság tudományos főmunkatársa arról is beszélt, hogy a Nyugat is változott: miközben komoly újrafegyverkezésbe kezdett, az EU képes volt olyan szankciókat is elfogadni politikai célja eléréséért, amelyek az uniónak is gazdasági problémákat okoznak.
A szakértő állítja: Ukrajna meg fogja kapni a pénzt a magyar vétó ellenére is, csak az EU kicsit többet fog kínlódni érte.
Kivétel nélkül minden uniós vezető történelminek nevezte azt a döntést, hogy az uniós állam- és kormányfők júniusban megadták Ukrajnának és Moldovának a tagjelölti státuszt. A kezdeti lelkesedés óta azonban egyre többen teszik fel a kérdést, mennyire reális, hogy Ukrajna belátható határidőn belül az Európai Unió teljes tagja legyen. Erről volt szó a Budapest Forum első napján rendezett kerekasztalbeszélgetésen.
Francis Fukuyama, Charles Gati, Timothy Garton Ash mellett egy sor hazai és külföldi előadó is megszólal a Budapest Fórumon. A rendezvény minden percét követheti a hvg.hu-n.
A Magyar Nemzetnél dolgozó Rácz András írt ukrán témában egy véleménycikket, az azonos nevű Oroszország-szakértő gyorsan tisztázta, hogy semmi köze hozzá.
A Német Külpolitikai Társaság munkatársa, Oroszország-szakértő szerint az eddigi adatok éppen azt támasztják alá, hogy az orosz gazdaságot érzékenyebben érintik a szankciók, mint az európait.
